Nyugdíjasként más a sorsom, rohannak az évek.
De azt mégsem számolgatom,vajon meddig élek.
Nem heverek pamlagomon reggel, délben, este.
Nem siratom ifjúságom, ha visszaidézem.
Üldögélve kandallónál sendesen pipázva.
Kötögető párom mellett, icuskámmal játszva.
Elolvasnám az újságot,Megnézném a tévét.
És hétfőtől péntek estigVárnám a hét végét.
Napra napok, hétre hetekAraszolva mennek.
Panaszkodnék mindenkinek,Már nem soká élek.
Van még erőm, hál` Istennek,Elbírok a kerttel.
Kapa nyelét kenegetveEgy kis hideg sörrel.
Fáradt testtel leheverekÉn is pamlagomra.
De az én életem nem lett,Csak ünnepi torta.
Mit tehet egy matektanárHideg téli esten?
Pitagorasz tétel helyettBeéri egy verssel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése