Magam vagyok, elrévedek,
A boldogság vajh' hol terem?
Hol zöld a fű de zúg a szél
Vagy fáj a csend, de kék az ég
Hol illatos egy rózsaszál
S fegyverben áll a fél világ
Hol szép a szó, és nincs harag
Vagy búsan zeng a nagyharang
Ketten vagyunk, nem tévedek
A boldogság nála terem
Ki vígasztal, ha fáj nagyon
És könnyet ejt a vállamon
Ha zúg szél és zeng az ég
Ő átölel, s szemembe néz
Ha rám hajol, nem kell a szó
A mosolya a nyugtató
Sokat sírtam egy álmomnál,
Mert elmentél, s hiányoztál.Üressé vált az életem,
Atomnyivá a végtelen.
Számomra minden tetszhalott,
Eltüntek mind az illatok.
De jó, hogy álom volt csupán,
Felébredtem, s épp csókoltál.
Az ötlet a Guns N' Roses November Rain szám hallgatásakor született
http://www.youtube.com/watch?v=8SbUC-UaAxE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése