Csillog a főutca, ünnepi díszt kapott,
girlandot, angyalkát, sok színes csillagot.
Harsogó kirakat, ékszer és kaviár,
minden megkapható, semmiben nincs hiány.
Látom, hogy valaki bundákat nézeget,
apóka
kardigánt, ha lehet, meleget.
Amíg itt fizetnek, egy köteg bankóval,
apó még
válogat, keres egy olcsóbbat.
Odakint
ezüst és hatalmas lucfenyő,
illata csábít, de ára elrettentő.
Amott a
műfenyők számítanak sztárnak,
illatuk nincs, de az áraik
elszálltak.
Van, ki műfenyőt vett, magasat fehéret,
apókánk magának egy lucot kinézett.
Drágának találta, keresett másikat,
a végén hazavitt levágott ágakat.
A levágott ágon egyetlen gyertyaszál,
illata betölti a szerény kis lakást.
Anyókánk
sír, mikor a papírt kibontja,
mióta gyüjtöttél rá, te kis ostoba.
Itt csak egy nercbunda, s a fehér fenyő
volt,
de apóka párja sokkal többet kapott.
Fenyőillatot, és csillogó szemeket,
s igaz szerelemből egy szép nagy szeletet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése