De a jövőt tervezem,
Várom azt a néhány évet,
Mit e földön tölthetek.
Robotoltam épp eleget,
Volt teher a vállamon,
Semmit el nem dorbézoltam,
A multamat vállalom.
Szeretnék még jókat enni,
Szép időben sétálni,
Koncertre, színházba menni,
Barátokhoz eljárni.
Pénzt a sírba nem vihetek,
Most már nem kuporgatok,
Meveszem, mit megvehetek,
Bár pénzt szórni nem fogok.
Nem idegesítem magam
Minden apróság miatt,
Vigyázok a nyugalmamra,
Tisztelem a másikat.
Nem baj, ha a másik ifjabb,
S bár én vagyok korosabb,
Nem lövök feléjük nyilat,
Tisztelem, ha okosabb.
„De bezzeg az én időmben „
No, ezt nem mondogatom,
Mert hisz ő az én cipőmbe
Nem léphet be, jól tudom.
S bár az egészségem gyászos
Sokat nem panaszkodom,
De ha bármi szépet látok
Versbe szedve átadom.
Szépség minden korban terem,
Kacagok mikor lehet,
Drága párom ha rám nevet,
Kedves szóval ölelem.
Hogyha el kell mennem végleg,
S lassan lehunyom szemem,
Tudjam, nem hiába éltem ,
Végső álmom szép lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése