"Földiekkel játszó
égi tűnemény"
boldogságra vágyó
szerény kis legény
Fényt remélt a lelke,
édes illatott,
fegyvere, az elme
szépen csillogott.
Szerelme ha volt, csak
munka és a vágy,
hol szemek ragyognak,
szellem és család.
Két virágot nemzett,
két piciny csodát,
és talán teremtett
egy új iskolát
Itt virágot hintett,
ott tán alkotott
itt is ott is hitte,
bátran álmodott
Kinyílott virágom
másnak illatos,
más az én világom,
csendes, nem zajos.
Itt
már nem remélek,
nem tagadhatom,
de tán pár emlékem
náluk otthagyom.
Elveszett családom,
s
tán bolond vagyok ,
mert remélem, máshol
mély nyomot hagyok
az idézet Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez című verséből való
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése