Garadna partján andalogva
Szorítom kedvesem kezét
Gyönyörködünk a friss habokban,
S hallgatjuk a víz halk neszét.
Andalgunk csendben hű párommal
Erdei páfrányok között,
A völgykatlanban mindkét oldal
Barnavörösbe öltözött.
Sejtelmesen zsibong az erdő,
A levegőt átitatja
A bokrok között átszűrődő
Ropogós pisztráng illata.
A kristálytiszta patak balján
Rönkfa padok és asztalok,
Rajta illatoz aranybarnán
A pisztráng és egy kupa bor.
Az utolsó korty ital után
Egy kicsit még beszélgetünk,
Tovább sietve, még délután,
Lassan a tóhoz érkezünk.
Avarba fáradt az őszi szél,
Suttog egy édes dallamot...
Rongyosra gyűri a tó vizét,
S permetez fenyőillatot
Siklik a tavon kis ladikunk
Kezünk karcolja zöld vizét
A víz felett száll pajkos dalunk
És élvezzük a csók ízét
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése