Nagy Lajos egykori szép vára a szikla alatt,
Ott csobog, ott suhan el csendben a Szinva patak.
Gyermeki boldog időm éltem a romjainál,
Álltam a bástya fokán, voltam a várkapitány.
Omladozó falait bontja a szél, a vihar
Tornyai roskatagok vastag a dudva, muhar
Régi királyi arák víg pihenője halott
Mégsem igaz, hogy a vár néma vagy elhagyatott
Lestük a vár köveit, gyűjtve a sok bogarat,
Gyermeki víg kacajok zengtek a tornyok alatt,
Szívtuk a jó levegőt, illatozott ez a szél,
Játszva rohant el a nyár, és vele pár üde tél
Újra a várba megyünk, én, s velem édes arám,
Megmutatom neki, hol volt nekem ünnep a nyár
Nyitja a vár kapuját. Gesztenye sor közepén
Díszköveken haladunk, sátrak az út peremén
Boldogan átölelem, rám nevet és oda néz,
Körbekerítve a vár, kérik a jegyre a pénzt
Látom a fényt a szemén, enyhe mosolyt ajakán.
Más lehetett ez a vár régi idők tavaszán
Szép ez a vár, gyönyörű,fényeivel csalogat,
Régi időket idéz, távoli századokat.
Van, ki ha körbetekint, látja a szép palotát,
V an, ki a tornyok alatt társai lábanyomát
2014.augusztus 30-án nyitották meg az eredeti állapotnak megfelelően újjáépített Diósgyöri várat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése