Réges régen, hajdanán
Élt egy fiú , meg egy lány
Kéz a kézben andalogtak
Csókolóztak, turbékoltak
Szívük vidám, szemük csillog
Mind a kettő nagyon boldog
Egyszer aztán így szól Pál
Hozzám jössz e Juliskám?
Julcsi boldog, szíve repes
Erre vártam régen, kedves
Megyek, persze régen várom
Az oltárnál légy a párom
Esztendőre , figyeljetek
Szerelmükből csoda lett
Gólya madár kéményükbe
Gyönyörű szép babát tett
Évek múltak, pici Jutka
Úgy tizennyolc év felett
Hogyha szórakozni vágyott
Szerelmével bálba ment
Hogyha vége volt a táncnak,
Akkor ez volt gáláns tett
Kart nyújtott fiú a lánynak
Nyegle beszólás helyett
Néhány havi együtt járás
Színház, mozi, virágszett
Csak ezután bújtak ágyba,
Ebből ismét Julcsi lett
Óvja, védi , hosszan nézi
Pici lányát Julika
De a legboldogabb mégis
Tudjuk jól, a nagymama
Újabb ugrás, tizenhat év
Julcsi felcseperedett
Ő nem bálba, diszkóba járt
S tánc után nem hazament
Jártak kicsit, vagy még azt se’
Julcsi hamar társra lelt
Kívánsz engem minden este
Juli ilyent kérdezett
Megérezte a fiú, hogy
Ím a perc elékezett
Meg is lett ennek az ára
Julcsi teherbe esett
Rövid idő múltán végre
Újabb Julcsi érkezett
Versem hőse, Julcsi néne
Nagymamából dédi lett
Folytatom, mert nincs még vége
Ismerek egy pénteket
Amikor az újabb Julcsi
Elég korán vétkezett
Mutatott a barátjának
Egy szerelmi képletet
Ám a fiú beletett egy
Nagyon fontos per-jelet
Nincs még vége, a folytatás
Érdekes lesz módfelett
Mert a legidősebb Julcsi
Ettől üknagymama lett
Rátok bízom a folytatást
Mit művelt e Julika
Mennyit várt az első Julcsi
S, mikorra lett szépmama
2012. augusztus 10., péntek
