Sorban álló könnyeimmel
Vitatkoznak ráncaim :
Kik törték el gyöngyeimet,
Lelkem talizmánjait ?
Mikor repedt meg a gyémánt,
Amit annyit csiszoltam ,
Mért látom csak az árnyékát
Félhomályban, titokban ?
Mért takarják el a napot
Sűrű, sötét fellegek ?
A forró nyár miért fagyos ?
A kínos csend mért fecseg
Mért kóró az öreg kertész
Egykor oly szép virága ,
Miért lett meddő a vetés,
Miért fáj a hiánya ?
Ez a 8. karácsonyom a gyermekeim, és unokáim nélkül
