Őszi képek

Vége az ősznek,

Reszket az erdő,

Tarka ruháját

Rázza a szél,

És a faágról

Halk suhanással

Nagy csapatokban

Hull a levél.

Kinn a szabadban

Nagy hahotával,

Ősi erővel

Tombol a szél.

Fáznak a fecskék,

Útnak erednek.

Afrika vár rá

Távol a cél.

Érik a szőlő,

Lógnak a tőkén,

Gyenge a vékony

Barna kocsány.

Csattog az olló,

Metszi a termést

Most jön a fontos

Must fokolás.

Nyílnak a pincék,

Mosva a hordó,

Füstölög, izzik

Bennük a kén.

Lassan a musttal

Telve a hordó,

Érik az új bor

Tél elején.

Érettségi találokozó

Ötvenöt, Istenem, hát ennyi elrepült

Ötvenöt év alatt megőszült a fejünk.

Jóban is rosszban is egyaránt volt részünk,

Már kevesen vagyunk, de  legalább élünk

 

Arcunkat rongyosra gyűrte hét évtized

Lassultak  lépteink néhányunk csak tipeg

Homlokunkon   sűrűn   sorjáznak   barázdák

De öreg szívünkben még él a barátság

 

Köszöntök mindenkit, minden jóbarátot

Legyen bár köztünk, vagy   járja a világot,

Idézzük meg őket, kik végleg elmentek

Emlékezzünk rájuk   s hajtsunk csendben fejet

 

Örüljünk egymásnak, igyunk, és meséljünk,

Mennyi valósult meg abból, mit reméltünk

Hogy van-e családunk, unokáink szépek,

Vegyük elő bátran a sok szép fényképet

 

Ürítem poharam élőkre, holtakra

Osztályfőnökünkre, s minden tanárunkra

Azokra, akiket egykoron szerettünk,

Akik köztünk élnek, s kiket eltemettünk

 

Node mit beszélek, elég már a szóból

Poharat a kézbe, töltsünk a  kancsóból

Higgyük el egy percre, újra ifjak vagyunk 

Éljük át mégegyszer minden boldog napunk

Bocsásd meg vétkeinket

Légy Herkules vagy hurrikán,

Száguldj, miként a fergeteg,

Körötted sok sok kurtizán,.

Élvezd velük az életet !

Ne bánd a múló éveket,

Ifjúként legyél víg suhanc

Tipord el ellenségedet !

Bocsásd meg vétkeit uram !

Gondold, a léted egy porond,

Öleld a nőket, és szeress,

Ne bánd, ha kapsz néhány pofont,

Az élet fintorán nevess !

Ítéld meg minden tettedet,

Az élet gyorsan elsuhan,

És bár volt hibád rengeteg,

Bocsásd meg vétkeit uram !

Mi az mit itt hagysz vén bolond ?

Nézz vissza, hogy telt életed !

Óriás voltál, vagy kobold,

Siker volt több, vagy élvezet ?

Vetett-e magot két kezed ?

Vagy szorongat a bűntudat   ?

Te ismered minden lépteit,

Bocsásd meg vétkeit uram !

Nyertem sokat, vagy vesztettem,

Tudom, göröngyös volt utam,

Mielőtt végleg elmegyek

Bocsásd meg vétkeim uram

Meddig még ?

Meddig még, és miért ?

Van-e még értelme ?

Az élet így mit ér,

Bár csak vége lenne.

Jó lenne kacagni,

Élni önfeledten,

Vidámnak maradni,

Szeretni kedvesem.

Szagolni virágot,

Patakban fürdeni,

Az egész világot

Keblemre ölelni.

Hogyha a sok féreg

Nem lakna agyamban ,

Felnéznék az égre

Vidámam kacagva.